I. Kérdések és válaszok az elszámolásról és forintosításról

I.1. Mit jelent az elszámolás?

I.3. Milyen szabályok szerint történik az elszámolás?

Jogszabályok rögzítik, hogyan kell az elszámolást elvégeznie a pénzügyi intézményeknek. A tisztességtelen árfolyamrésből és a tisztességtelen egyoldalú módosításokból eredő fogyasztói túlfizetésekkel kell egyidejűleg és együttesen elszámolnia a pénzügyi intézményeknek, mintha a túlfizetések a törlesztés időpontjában teljesített előtörlesztések lettek volna.  Lényegében az egész törlesztési folyamatot (hónapról hónapra) újra kell számolni.

Élő szerződéseknél a tőketartozás és a havi törlesztő fog csökkenni, már megszűnt szerződések esetében pénz visszafizetésére lehet számítani.

Az elszámolás részletes szabályait (pl. hogyan fog kinézni a pénzügyi intézmény által kiküldendő tértivevényes levél, milyen képlettel kell újraszámolni a törlesztéseket és a túlfizetéseket, stb.) a Magyar Nemzeti Bank rendeletei tartalmazzák.

I.4. Végtörlesztettem kedvezményes árfolyamon, rám is vonatkozik az elszámolás?

Azoknak, akik a törvényi lehetőséggel élni tudtak, és saját erőből vagy hitelből végtörlesztették deviza alapú hiteleiket (2011 végén, 2012 elején), külön kérniük kell (náluk tehát nem automatikus) az elszámolást a pénzügyi intézménytől, 10.000 Ft-os díj ellenében. A rögzített árfolyammal elért kedvezmény levonható az elszámolás végösszegéből, tehát ennyivel kevesebb járhat vissza.

Az elszámolás eredménye nem keletkeztethet fizetési kötelezettséget a fogyasztó számára! A 10.000 Ft visszajár, ha az elszámolás eredménye a fogyasztó számára kedvező.

Az igazolhatóan végtörlesztési céllal forinthitelt felvett adósoknak nem kell befizetniük a 10.000 Ft-os díjat!

2015. március 1. és március 31. között lehet írásban kérni, és 2015. november 30-ig meg kell érkeznie az elszámolásnak.

I.5. Beléptem az árfolyamgátba, velem hogy fognak elszámolni?

Árfolyamgát esetén az elszámolás eredményét (ún. fogyasztói követelést)

• -első sorban az esetleges lejárt és esedékes tartozásra (ha van)
• -majd a gyűjtőszámla tartozásra, továbbá (ha ezen felül is marad még fogyasztói követelés)
• -az alapul szolgáló devizakölcsön javára kell elszámolni.

Az árfolyamgátasok esetén minden hónapban van egy bizonyos elengedett összeg, ez az ún. mentesített követelésrész (árfolyam-különbözet kamatrésze). Ennek az elengedett összegnek a felével csökkenthető az elszámolás eredményeként kiszámított fogyasztói követelés (itt tehát arról van szó, hogy egy korábbi kedvezményt részben beszámíthatnak a bankok az elszámolás során, ezzel csökkenthetik fogyasztói követelést). A bank ezzel a kedvezménnyel csak akkor élhet, ha a gyűjtőszámla tartozást már “kinullázta” a fogyasztói követelés.

Az árfolyamgátasok rosszabbul, vagy jobban járnak, mint akik nem léptek be?

Az árfolyamgátasok esetében olyan összeggel csökkenthető a fogyasztói követelés, amelyet korábban már elengedtek az adósoknak. Tekintettel az árfolyamgát révén korábban már beállt törlesztőrészlet-csökkenésre, az időnyereségre és a mentesített követelésrészre, az árfolyamgátasok esetében inkább a kedvező hatások összeadódásáról lehet beszélni, véleményünk szerint jó döntés volt belépni.

I.6. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. megvásárolta a házamat. Nekem is jár vissza pénz az elszámolásból?

A pénzügyi intézményt nem terheli elszámolási kötelezettség a fogyasztó irányába,  amennyiben az elszámolási kötelezettség teljesítése előtt a NET Zrt. megvásárolta az adós  lakóingatlanát. Nem szabad elfelejteni, hogy a NET Zrt. közpénz felhasználásával végzi otthonmentő tevékenységét, eddig minden egyes költségvetési forinttal 2,16 Ft hitelintézeti követelést sikerült kiváltani a szociálisan rászorulók otthonának és lakhatásának megmentése érdekében. Erről bővebben itt olvashat:  www.netzrt.hu

I.7. Pénzt kapok vissza vagy a törlesztőm csökken?

Élő szerződések esetén a fogyasztói követelést a fogyasztó fennálló tartozására kell elszámolni, így ebben az esetben a törlesztőrészletek csökkenése várható. Felmondott, behajtás vagy végrehajtás alatt lévő követeléseknél a fogyasztói követelés a fennálló tartozást csökkentheti. Már megszűnt (de el nem évült) szerződések esetén – pozitív eredményű elszámolás mellett – a fogyasztói követelés visszafizetésére lehet számítani.

I.8. Az elszámolás ütemezése: esetkörök és határidők

I.9. Kitől, hogyan kapom meg az elszámolást?

A pénzügyi intézmények kötelesek az elszámolást postai tértivevényes levélben minden érintett fogyasztónak elküldeni, a 8. pontban foglalt határidőket betartva, az MNB rendeletében meghatározott formában és tartalommal.

Érdemes a pénzügyi intézmény számára minél előbb bejelenteni, ha változott a lakóhelyünk, mert az adós utolsó ismert címére küldik ki az elszámolást! A postázási cím bejelentésének hiányában a bank arra a címre postázza az elszámolást, amely címre a fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatos időszakos tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni köteles.

I.10. Mi történik, ha nem kaptam meg az elszámolást, vagy hibás adatokat találok benne?

Az elszámolással kapcsolatos problémát első körben a pénzügyi intézménynek kell jelezni, írásban, szigorú határidők betartásával.

A panaszra 60 napon belül köteles válaszolni a pénzügyi intézmény, elutasítás esetén a válasz közlésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását lehet kezdeményezni, az alábbiak szerint:

A PBT kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó álláspontját alátámasztó iratokat! A PBT döntései a pénzügyi intézmény alávetési nyilatkozata hiányában is kötelezőek. További részetek a PBT eljárásáról tanácsadó irodáinkban és a PBT honlapján.

I.11. Adóstárs/kezes/zálogkötelezett vagyok, én is megkapom az elszámolást?

Az elszámolást főszabály szerint az adós címére küldik ki. Az adóstárs, a kezes és a zálogkötelezett írásban kérheti, hogy tájékoztatásul neki is küldje meg az elszámolást a pénzügyi intézmény. Fontos, hogy a szerződésben részes felek az elszámolás során egymással is működjenek együtt!

I.12.Az elszámolással érintett hitelszerződésemből eredő végrehajtás van folyamatban, mit kell tennem?

A fogyasztóval történő elszámolás megtörténtének végrehajtó felé történő (pénzügyi intézmény általi) bejelentése fontos időpont. A kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő (vagy a kölcsönszerződésből eredő követelés behajtása érdekében bekapcsolódással indult) végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; EDDIG AZ IDŐPONTIG minden határidő megszakad, azt követően a határidő újrakezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására nem kerül sor. Az elszámolás bejelentését követően a végrehajtási eljárások újra fognak indulni.

I.13. Mitől függ az elszámolás eredménye. Keveset vagy sokat várjak az elszámolástól?

Az elszámolás két lényeges problémakörét érinti a hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződéseknek:

1. A tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrés (itt arról van szó, hogy a deviza alapú hitelek folyósításánál többnyire aktuális vételi árfolyamon számolták a folyósított forint összeget, míg a törlesztésnél deviza eladási árfolyammal számoltak, így a bankoknak tisztességtelen nyeresége származott a különnemű árfolyamok alkalmazásából. Az elszámolás során a hiteleket újra kell számolni az MNB árfolyamával (bizonyos esetekben a bank saját középárfolyamának alkalmazása tisztességesnek tekinthető).
2.  Az elszámolással érintett másik lényeges terület a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások (pl. kamatemelések). Az elszámolásra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a tisztességtelen szerződésmódosítások miatti fogyasztói túlfizetésekkel is el kell számolni, a kamatszintet pedig vissza kell állítani a tisztességes szintre (ez alól kivétel lehet, ha a szerződés kamatozása referencia-kamatlábhoz volt kötve – pl .CHF LIBOR, és a módosulás a referencia-kamatláb változása miatt következett be.

E két okból keletkezett fogyasztói túlfizetéseket egyidejűleg és együttesen kell elszámolni, tehát a teljes hiteltörténetet újra kell számolni (jogszabályban előírt képletekkel). Minél nagyobb volt az árfolyamrés, illetve minél több és nagyobb mértékű kamatemelés volt a múltban, annál nagyobb összegű lesz a fogyasztói követelés. Ki lehet jelenteni, hogy az elszámolással az jár “jól”, aki korábban több tisztességtelen tehernövekedést volt kénytelen elszenvedni. Akinek az esetében nem, vagy csak minimálisan voltak a törvény szerint tisztességtelennek nyilvánított terhek, ott a fgyasztói követelés is alacsonyabb lesz. Az árfolyamkockázat kérdését (a forint gyengülése miatt elszenvedett jelentős tehernövekedés) az elszámolás nem érinti.

Ezen kívül a fogyasztói követelésre hatást gyakorolhatnak még pl.:

• az engedmények, könnyítések (ha voltak), ezek mértékével csökkenthető a fogyasztói követelés
• hosszabb ideig fenn álló, jelentősebb törlesztési problémák (ezek miatt szintén csökkenhet a fogyasztói követelés)
• árfolyamgát (mivel a gyűjtőszámlát kell elsődlegesen csökkenteni)

 I.14. Mit jelent a forintosítás?

A deviza alapú hitelek okozta nehézségek jelentős terhet jelentenek az adósoknak, az államnak, illetve közvetett módon valamennyi magyar ember számára. Az elmúlt években számos intézkedés történt e terhek csökkentésére, a végleges megoldás azonban e hitelek forintra váltása, egyúttal a deviza kitettség és árfolyamkockázat végleges felszámolása lehet. A forintra váltás a törvény erejénél fogva történik meg, az elszámolással egyidejűleg, a fogyasztókat védő új kamatszabályok bevezetése mellett.

I.15. Mely szerződésekre terjed ki a forintosítás?

Azon deviza és devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződésekre, amelyek vonatkozásában az elszámolási kötelezettség fenn áll.

I.16. Mikor történik meg a forintosítás?

Január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam). Az forintosítás fordulónapja 2015. február 1. Árfolyamgát esetében is ezeket az árfolyamokat kell alapul venni a gyűjtőszámla-hitel folyósításánál.
Március-áprilisban az elszámolásról és a forintosításról levelet kapnak az érintettek (lásd fentebb a táblázatot az elszámolási határidőkről).
Az adósoknak 30 napjuk lesz, hogy jelezzék, ha devizában szeretnének maradni (lásd alább az ehhez szükséges 4 feltételt). A forintosítás február 1-jei visszamenőleges hatállyal történik meg. A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon automatikusan módosulnak.

I.17. Milyen kamatszabályok vonatkoznak majd a forintosított szerződésekre?

– A forintosított hitelek kamatperiódusa 3 hónap.
– A hitel forintosítás utáni kamatszintjének meghatározása: 3 havi BUBOR + a devizahitel eredeti kamatfelára, de a forintosított hitel kamatszintje nem lehet magasabb, mint az eredeti volt!
– legalább 1%-os kamatfelárat, vagyis (a jelenlegi BUBOR alapján) 3,1%-os kamatot fel kell számítaniuk a bankoknak, DE
– legfeljebb 4,5% (lakáshitelek), illetve
– 6,5% (szabad felhasználású jelzáloghitelek) lehet a kamatfelár,
(A kamatfelárakat a rendszeresen felszámított díjak nélkül kell számítani)

I.18. Ki maradhat devizában?

– Akinek a devizahitele 2020 vége előtt lejár, vagy
– akinek az előírt 1%-os kamatfelár-minimum miatt megnőne a hitel kamatszintje, vagy
– a törlesztőrészletet meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkezik az adott devizában, vagy
– megfelel a hitel a január 1-től érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány (PTI, LTV) követelménynek, aminek értelmében 400 ezer forint alatti jövedelem esetében legfeljebb 10%, efölött 15% lehet a törlesztőrészlet a jövedelem arányában CHF-hitel esetében.

I. 19. A nem jelzálog alapú hitelek forintosítása

MI AZ ÚJABB FORINTOSÍTÁSI TÖRVÉNY CÉLJA?

Az újabb forintosítási törvény célja hogy a korábbi forintosítással nem érintett fogyasztói (lakossági) deviza és deviza alapú, nem jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek, kölcsönök és lízingek gyorsan és rendezett módon kerüljenek kivezetésre.

MILYEN HITELEKRE VONATKOZIK A TÖRVÉNY?

• A törvény azokra a hitelekre vonatkozik, amelyek kötelezettje 2015. augusztus 31-én fogyasztó,
• fel nem mondott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés, amelyeket eddig nem érintett a forintosítás,
• vagy felmondott deviza és devizaalapú kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésből eredő, de a hitelezőnél vagy a vele összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi intézménynél még nyilvántartott követelés.
• Ha a követelést egyéb pénzügyi intézményre, vagy esetleg másra engedményezték, a forintra átváltás lehetőségével nem élhet.

MIKOR FOGJÁK FORINTOSÍTANI A HITELEM?

Más szabályok vonatkoznak a fel nem mondott és a már felmondott szerződésekre.

HOGYAN FORINTOSÍTJÁK A FEL NEM MONDOTT HITELEMET?

Fel nem mondott hitelek esetében a forintosítási ajánlatról szóló tértivevényes tájékoztató kiküldésének határideje 2015. december 15. Azonban a ténylegesen forintosításra kerülő összeg

• a 2015. novemberi esedékességi napot követő napon,
• de legkésőbb a december 1-jét követően fennálló tartozásra vonatkozik.

Az ajánlatot tartalmazó tájékoztató levelet tértivevényesen a főadós részére kell megküldeni a bejelentett értesítési címre. Ha az Ön címe a korábban megadottól eltér, akkor az új címét 2015. október 31-ig kell írásban bejelentenie a szolgáltatójának.

Amennyiben írásban nem nyilatkozik arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el, a tájékoztató levél kézbesítésétől számított 31. napon a szerződés módosításra kerül. A szerződésmódosítás hatálya a fenti fordulónapra visszamenőleg áll be.

A nem jelzálog alapú hitelek forintosításával kapcsolatos további információkért ide kattintva látogassa meg a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán található tájékoztatót!